Kert és tájépítés felsőfokon
Lélegezd be a természet frissességét.
Ha kertet építtetsz, a természet szépségeit visszük otthonodba.
A kert haszon- vagy dísznövények termesztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. A be nem kerített - általában gyümölcsfákat és gyümölcsöt termő cserjéket tartalmazókat - vadkerteknek nevezzük. Vannak haszonkertek: gyümölcsösök, konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; díszkertek: házi, virágos és rózsakertek és parkok; tudományos kertek: füvészeti, fatenyésztési, gyümölcsészeti, szőlészeti és iskolakertek.
Japánkert
A japánkert (kandzsi: 日本庭園, nihon teien) japán stílusban készült kert, melyet magánkertekben, nyilvános parkokban vagy buddhista templomok és sintó szentélyek mellett, illetve történelmileg jelentős helyeken (például várakban) alakítanak ki. A japánkerteknek több változata ismert: hagyományos japánkert, sziklakert (kareszanszui) vagy más néven száraz kert és a japán teaszertartáshoz kötődő teakert.
A Japán kertművészet kínai hatásra kezdett el fejlődni, de fokozatosan a Japán kultúrára, esztétikai elvekre és anyagokra épülő saját, egyéni stílusa alakult ki. Az EDO korra már teljesen kialakult ez a sajátos Japán stílus. A 19. század vége óta nyugati elemek is megjelennek a japánkert művészetében.
A japánkert egyszerre gyönyörködtet és elgondolkodtat. A kerteket mint átfogó kompozíciót értékelhetjük, melyben a különböző szögekből láthatjuk, ahogy a természetben kifejeződnek az évszak, napszak és időjárás sajátosságai. Egyes japánkerteket csak arra szánnak, hogy a szemlélődő kívülről, egy bizonyos szögből nézze, vagy csak kívülről, de több szögből, de sok kert bejárható vagy körüljárható, az építője szándékainak megfelelően.
Az egyik legismertebb japánkert a Rjóan-dzsi templom sziklakertje. A japánkertek nagy népszerűségnek örvendenek Japánon kívül is, több kontinensen is megtalálhatóak, Magyarországon is több helyen van látogatható japánkert.
Díszkert
Díszkerteken nemcsak szorosan a ház közvetlen közelében levő kertet értjük, hanem általában minden kertet, melyben valamely család üdülés vagy szórakozás, a természet élvezete végett tartózkodni szokott, s éppen ezért családi kertnek is nevezhetnénk.
Legkellemesebb természetesen, ha közvetlenül a ház mellett van s különösen a lakásból közvetlenül a kertbe léphetünk. Ha udvar választja el a kertet a lakástól, úgy legalább kertszerű összeköttetést hozzunk létre köztük, pl. lugassal. A házi kert vagy tisztán díszkert vagy egyúttal haszonkert is lehet s többnyire ilyen is szokott lenni. Egy kis gyümölcsöt, pl. szamócát, köszmétét, ribizlit, minden házi kertben lehet termeszteni anélkül, hogy a szépség rovására menne.
Ha a hasznos növények túlsúlyban vannak benne, úgy virágos haszonkertnek, ellenben ha a virágok és dísznövények vannak többségben benne, akkor hasznos díszkertnek nevezzük. Amely házi kertben csak virágok és dísznövények vannak, azt virágos kertnek, ha rózsák adják meg neki a jelleget, rózsakertnek nevezzük. A nagy terjedelmű díszkertnek park a neve.